14 Photos - Oct 2, 2014
Photo: Kórház
 
Megjelent: Magyarország az első világháborúban. Főszerk. Romsics Ignác.
Kossuth K. Hadtörténeti Intézet és Múzeum 2010. 125. o.Photo: A járvány szétterjedését megelőző intézkedések egyike volt a tömegrendezvények betiltása. A hatóságok aggodalma nem volt alaptalan, hiszen ahol sok ember gyűlik össze, ott a fertőzést is könnyebben átadják egymásnak. Ezen az iraton a járási főszolgabíró utasítja a hajósi csendőrőrs parancsnokát, hogy az egyházi búcsú kivételével más tömegrendezvényt nem engedélyez a kolerajárványra való tekintettel.

PML IV. 429-a. Gyömrői járás főszolgabírójának iratai. 1913-1944. a. Általános iratok. 1913-1925. 3981/1914.Photo: A györmői járási főszolgabíró jelentése

1915-re már komoly gondot okozott a betegség, amelyet elsősorban az északi frontról (Galíciából) hurcoltak be. A hatóságok az 1876-ban született közegészségügy törvény (1876. évi XIV. tc. A közegészségügy rendezéséről) mentén kívánták elejét venni a nagyobb bajnak. Ennek megfelelően a településeket járvány-kerületekre osztották, fertőtlenítőszert osztottak és ellenőrizték a járványkórházak állapotát. A lakosság számára fontos tudnivalókat a kor információs szintjén minden eszközzel igyekeztek tudatni: dobszóval, falragaszokkal és háztartásonként kiosztott információs lapokkal.

PML IV. 429-a. Gyömrői járás főszolgabírójának iratai. 1913-1944. a. Általános iratok. 1913-1925. 3877/1915.Photo: Úri község jegyzőjének jelentése a kolera megelőzésére tett intézkedésekről

1915-re már komoly gondot okozott a betegség, amelyet elsősorban az északi frontról (Galíciából) hurcoltak be. A hatóságok az 1876-ban született közegészségügy törvény (1876. évi XIV. tc. A közegészségügy rendezéséről) mentén kívánták elejét venni a nagyobb bajnak. Ennek megfelelően a településeket járvány-kerületekre osztották, fertőtlenítőszert osztottak és ellenőrizték a járványkórházak állapotát. A lakosság számára fontos tudnivalókat a kor információs szintjén minden eszközzel igyekeztek tudatni: dobszóval, falragaszokkal és háztartásonként kiosztott információs lapokkal.

PML IV. 429-a. Gyömrői járás főszolgabírójának iratai. 1913-1944. a. Általános iratok. 1913-1925. 3877/1915.Photo: „A kolera és a kolera ellen való védekezés” 

Ezt az 1911-ben, a Légrády testvérek által kiadott könyvet a kiváló orvos, közegészségügyi szakember dr. Oláh Gyula írta. A mindössze 61 oldalas munka a laikusok számára is érthető módon írja le a betegség tüneteit és az azzal kapcsolatos tüneteket. Tanácsokat ad az ellene való védekezésre (fertőtlenítési módok, életmód és táplálkozás a járvány alatt, tünetek stb.). a szerző egyébként „kolera specialistának” is tekinthető, hiszen pályája során több könyvet és tanulmányt írt a betegségről. 3. kép

Szám nélküli irat. 1911.Photo: Tudnivalók a koleráról

A háború kitörésének idején az orvostudomány már komoly ismeretekkel rendelkezett mind a betegség terjedését, mind megelőzését illetőleg. A tárgyban illetékes Belügyminisztérium szórólapokon tájékoztatta a lakosságot. Ezeket a lapokat az egyes megyéknek külön meg kellett rendelni. Szétosztásuk, terjesztésük a főszolgabírók feladata volt. 4. kép

PML IV. 401-f. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjának iratai. 1876-1944. f. Hadsegélyezési iratok 1914-1920. 237/1914.Photo: Körlevél a "Tudnivalók" szétküldése tárgyában

A háború következtében nemcsak a kolera, hanem más fertőző betegségek is megjelentek a megye területén. Fő behurcolóik a hazatérő beteg katonák, a hadifoglyok, valamint az ország más tájairól a megyébe internált polgári személyek voltak. Ez a hatóságokat további egészségügyi propaganda-anyagok készítésére ösztönözte, amelyből végül a „Tudnivalók…” című sorozat nőtt ki. A sorozat a legsúlyosabb betegségekre (tífusz, vérhas, pestis, hólyagos himlő), azok tüneteire hívta fel a figyelmet. Külön érdekesség, hogy nem csak magyar nyelven, hanem idegen (német, szlovák, román, szerb, rutén és olasz) nyelveken is kinyomtatták őket.

PML IV. 449-b. Váci járás főszolgabírójának iratai. (1884-) 1898–1944 (-1949) b. Általános iratok. 1884-1944. 2092/1916.

1. oldalPhoto: Körlevél a "Tudnivalók" szétküldése tárgyában

A háború következtében nemcsak a kolera, hanem más fertőző betegségek is megjelentek a megye területén. Fő behurcolóik a hazatérő beteg katonák, a hadifoglyok, valamint az ország más tájairól a megyébe internált polgári személyek voltak. Ez a hatóságokat további egészségügyi propaganda-anyagok készítésére ösztönözte, amelyből végül a „Tudnivalók…” című sorozat nőtt ki. A sorozat a legsúlyosabb betegségekre (tífusz, vérhas, pestis, hólyagos himlő), azok tüneteire hívta fel a figyelmet. Külön érdekesség, hogy nem csak magyar nyelven, hanem idegen (német, szlovák, román, szerb, rutén és olasz) nyelveken is kinyomtatták őket.

PML IV. 449-b. Váci járás főszolgabírójának iratai. (1884-) 1898–1944 (-1949) b. Általános iratok. 1884-1944. 2092/1916.

2. oldalPhoto: A Hadsegélyező Bizottság tájékoztató felhívása

Az ázsiai kolera elleni harcban a hatóságok az egészségügyben dolgozó szakemberek mellett a társadalom szervező erejére is számítottak. Ezt a háború miatt bekövetkező orvoshiány is indokolta. A községi és városi albizottságokban tevékenykedő tagoktól elvárták, hogy segítsék a hatóságok munkáját felvilágosítással, illetve más módon támogassák a betegség elleni küzdelmet. Ennek megfelelően a kormány két fronton kívánta felvenni a harcot a felbukkanó félelmetes ellenféllel: az orvosok által végzett gyógyító tevékenységgel, illetve a „civil szféra” szervező erején keresztül.

PML IV. 401-g. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjának iratai. 1876-1944. f. Hadsegélyezési iratok 1914-1920. 237/1914.

1. oldalPhoto: A Hadsegélyező Bizottság tájékoztató felhívása

Az ázsiai kolera elleni harcban a hatóságok az egészségügyben dolgozó szakemberek mellett a társadalom szervező erejére is számítottak. Ezt a háború miatt bekövetkező orvoshiány is indokolta. A községi és városi albizottságokban tevékenykedő tagoktól elvárták, hogy segítsék a hatóságok munkáját felvilágosítással, illetve más módon támogassák a betegség elleni küzdelmet. Ennek megfelelően a kormány két fronton kívánta felvenni a harcot a felbukkanó félelmetes ellenféllel: az orvosok által végzett gyógyító tevékenységgel, illetve a „civil szféra” szervező erején keresztül.

PML IV. 401-g. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjának iratai. 1876-1944. f. Hadsegélyezési iratok 1914-1920. 237/1914.

2. oldalPhoto: Utasítás a kolera elleni védőoltásra (részlet)

A kolera elleni védőoltás fontos elem volt a betegség elleni küzdelemben, még akkor is, ha nem adott teljes védelmet. Ez esetben is legyengített kolera baktériumot fecskendeztek az oltásra kerülő személyekbe, a védettség nyolc napon belül alakult ki. Az oltás után egyes esetekben enyhe tünetek mutatkozására hívták fel a figyelmet.

PML IV. 429-a. Gyömrői járás főszolgabírójának iratai. 1913-1944. a. Általános iratok. 1913-1925. 4089/1914.

1. oldalPhoto: Utasítás a kolera elleni védőoltásra (részlet)

A kolera elleni védőoltás fontos elem volt a betegség elleni küzdelemben, még akkor is, ha nem adott teljes védelmet. Ez esetben is legyengített kolera baktériumot fecskendeztek az oltásra kerülő személyekbe, a védettség nyolc napon belül alakult ki. Az oltás után egyes esetekben enyhe tünetek mutatkozására hívták fel a figyelmet.

PML IV. 429-a. Gyömrői járás főszolgabírójának iratai. 1913-1944. a. Általános iratok. 1913-1925. 4089/1914.

2. oldalPhoto: Utasítás a kolera elleni védőoltásra (részlet)

A kolera elleni védőoltás fontos elem volt a betegség elleni küzdelemben, még akkor is, ha nem adott teljes védelmet. Ez esetben is legyengített kolera baktériumot fecskendeztek az oltásra kerülő személyekbe, a védettség nyolc napon belül alakult ki. Az oltás után egyes esetekben enyhe tünetek mutatkozására hívták fel a figyelmet.

PML IV. 429-a. Gyömrői járás főszolgabírójának iratai. 1913-1944. a. Általános iratok. 1913-1925. 4089/1914.

3. oldalPhoto: Pravaz-féle fecskendő

Pravaz lyoni sebész használta először a gyógyszernek a bőr alá fecskendezésére. Üveghengerből áll, amelynek többnyire ezüst foglalata van, és amelyre tűvékonyságú és lándzsaszerűen kihegyezett csövecske illeszthető. A gyógyszert a hengerben mozgó dugattyú nyomása viszi a bőr alá. A bevitt mennyiséget úgy lehet ellenőrizni, hogy az üveghengert osztályozással látták el, általában 10 vagy 20 részre osztották. A hozzávaló tűket platina iridiumból készítették. Űrmértéke körülbelül 3 köbcentiméter volt

(Forrás: Révai Nagy Lexikona. Budapest, 1922. 677. o.
Kép: httpkonyvtar.univet.huvirtualismuseumindex.php3tarlo130)