67 Photos - Jun 17, 2015
Photo: A Csengő-tető - Szár-hegy vonulatában tetőzik (514 m) a változatos és bonyolult geológiai felépítésű Szalonnai-hegységPhoto: A Csengő-tető csúcsán átjátszótorony állPhoto: A Szár-hegy csúcsától DNy-i irányban haladó mesterséges kutatóárok tárja fel a terület változatos földtani képződményeitPhoto: A csúcson még a középső-triász karbonátplatformon képződött Steinalmi Mészkő Formáció rétegei bukkannak elő, de az árokban lefelé haladva egyre fiatalabb és mélyebb vízben képződött kőzetek tárulnak fel ("dunnatetői mészkő", "bódvalenkei mészkő", "szárhegyi radiolarit")Photo: A csúcs közelében, az árok elején még áll a régen kirakott ismertetőtábla ferde "maradványa"Photo: A tábla tanúsága szerint védett geológiai feltárásnál állunkPhoto: Az árok alsó régiójában a középső- és késő-triász korú Szárhegyi Radiolarit Formáció jellegzetesen aprózódó rétegei tárulnak elő, mészkő-olisztolitokkal tarkítva (ez a formáció jelzi az egykori üledékgyűjtő legnagyobb mélységét)Photo: A "bódvalenkei mészkő" kőzetei kemények és tarkák a bennük található tűzkő-rétegek miattPhoto: Az árok déli folytatásában 4 kutatóakna hozta a felszínre egykoron a "szárhegyi radiolarit" alsóbb rétegtani helyzetű képződményeitPhoto: Szalonna község egy Árpád-kori kis templomot rejtPhoto: A kis román stílusú templom mellé a fa harangláb a 18. században épült felPhoto: A Perkupa és Szalonna közti műút bevágása tárja fel a jura korú Telekesoldali Formáció változatos rétegeitPhoto: A rendkívül heterogén kifejlődésű összlet agyagpalái mészkő és riolit anyagú, különféle méretű olisztolitokat rejtenekPhoto: A műút mellett található feltárás megközelítése és tanulmányozása nehézkes és veszélyes (emiatt bemutatásra nem is igazán alkalmas!)Photo: A kréta időszakban metamorfizálódott agyagpala eredeti protolitja egy finomszemű, mélyebb vízben képződött törmelékes üledékes összlet lehetett, amelybe egy magasabb térszínről olisztolitok ágyazódtak bePhoto: A Szögligettől É-ra található Vár-völgy K-i oldalában két kis felhagyott kőfejtő tárja fel a középső- és késő-triász korú Wettersteini Mészkő Formáció összletétPhoto: A jól áttekinthető és tanulmányozható kőfejtőben a formáció, az egykori trópusi lagúnában lerakódott rétegei vizsgálhatókPhoto: A kőfejtés kis üregeket is feltárt a jól karsztosodó mészkőben, amelyek azonban nem minősülnek barlangnakPhoto: A vörös színű agyagos törmelékek egy trópusi tönkösödés, laterites mállás tanúiként értelmezhetők (kréta-eocén?)Photo: Vörös színű mátrixba ágyazott mészkő-breccsa a kőfejtő É-i végébenPhoto: Egykori tektonikai folyamatok, komoly elmozdulások tanúi a kőzettestek felszínén fellelhető vetősíkok, amelyeket ásványlépcsők és vetőkarcok tarkítanakPhoto: A lelkes, szakmailag is motivált asszisztensünk (Dr. Báthory Zsófia) éppen kalcitokat lupézPhoto: Vetősík tanulmányozása közben (a nagy tömb nem eredeti helyén található, melyért a kőbányászat a felelős), a képen: Veres Zsolt és Dr. Páll Dávid GergelyPhoto: Pihenés a 35 fokos kánikulában a vetősík árnyéka alatt :)Photo: A Szád-várba felvezető út mentén szépen látszanak azok a szekérnyomok, amelyek az évszázados úthasználat következtében koptak kiPhoto: Az egykori keréknyomok különleges és egyedi értéket képviselnek, országos szinten isPhoto: Egy kis ornitológia a Szád-vár alattPhoto: A Szád-vár erdős mészkőkúpjának Ny-i oldalában a Hallstatti Mészkő Formáció mohás rétegfejei bukkannak előPhoto: A csúcs felé haladva azonban már a Pötscheni Mészkő Formáció alsó rétegei tűnnek elő (mindkét formáció egy mélyebb medencében rakódott le)Photo: Elrontott ismertetőtábla maradványa a szini Alsó-malommal szembeni kőfejtőbenPhoto: A szini Alsó-malommal szembeni kis felhagyott kőfejtő a kora-triász Szini Márga Formáció rétegeit tárja felPhoto: A jól rétegezett összletben több helyen képlékeny deformáció redői tanulmányozhatókPhoto: A Szinpetri község Ny-i szélén található útbevágás a kora-triász Szinpetri Mészkő Formáció rétegeit tárja felPhoto: A feltárás megközelítése és tanulmányozása a műút miatt veszélyes!Photo: A feltárás lemezes, gumós, erősen agyagos képződményeket tár felPhoto: A Szinpetriben található papírmalom kerekét kevés víz is képes megmozgatniPhoto: Szinpetriben lelhető fel a 2010. év Guinness-rekordja, "A világ legnagyobb könyve"Photo: Az Aggteleki Nemzeti Park címerállata, a foltos szalamandra, kicsit nagyítva a valósághoz képestPhoto: A Vörös-tótól nem messze lévő feltárás a középső-triász "steinalmi mészkő" onkoidos képződményeit mutatja bePhoto: A Láz-tető É-i lábánál található növényzettel benőtt egykori kis kőfejtő a Gutensteini Mészkő Formáció (alul) és a Steinalmi Mészkő Formáció (felül) határ-alapszelvényePhoto: Az alsó "gutensteini mészkő" kalapáccsal megütve bitumenszagot áraszt és fekete színű a benne található szervesanyag miattPhoto: A Jósvafő és Aggtelek között található Vörös-tó hazánk egyetlen állandó vizű dolina-tavaPhoto: Aggtelektől nem messze, a Baradla-tető ÉNy-i lábánál lelhető fel a "wettersteini mészkő" alapszelvényePhoto: Hatalmas réteglap a Baradla-tető lábánál, melynek felszínén mészalgák maradványai tanulmányozhatókPhoto: A Jósva-patak völgyében található elhagyott kis kőfejtő a kora-triász Szinpetri Mészkő Formáció Jósvafői Mészkő Tagozatát tárja felPhoto: Az ifjú sziklamászó gyakorlás közben :)Photo: Képlékeny deformáció a Jósvafői Mészkő Tagozatban: a rideg mészkő egykoron a földkéreg mélyebb régiójában helyezkedett elPhoto: Úton a Telekes-völgy feléPhoto: A völgy eleje még a jura Telekesoldali Formáció agyagpaláiban haladPhoto: A Telekes-völgy 6. sz. mellékvölgye feletti kis gerinc a terület triász képződményeit tárja felPhoto: A patak felől felfelé haladva a következő formációk tárulnak fel a kutatóárokban: "steinalmi mészkő", "bódvalenkei mészkő", "hallstatti mészkő"Photo: Az árokra egy tisztítás már ráférne!Photo: A vadregényes szurdokvölgyet a Telekes-patak hozta létre, amely azonban nyáron általában szárazPhoto: Áramlási kagylók egy patakmederben heverő triász mészkövönPhoto: A tábla szerint védett geológiai feltárásnál járunk!Photo: A Telekes-völgy vadregényes sziklavilágábanPhoto: A törésvonalak metszéspontjában felaprózódott és kioldott kőzetek helyén kicsiny üregeket nyitott meg a patak eróziójaPhoto: A völgy egy részlete a késő-triász - kora-jura Telekesvölgyi Formáció képződményit tárja felPhoto: Barlang a Telekes-völgy menténPhoto: A táblán jelzett mangános pala miatt a geológusok annak idején alaposan megkutatták a területet, még Mn-kutató tárót is hajtottak a völgybenPhoto: A 7. sz. mellékvölgy és környezete szintén a Telekesvölgyi Formációt tárja felPhoto: Munka közben az MFVPhoto: A most száraz meder magas sziklafalak között futPhoto: Sötét kőfülkék a Telekes-völgy oldalábanPhoto: Az Ördög-gát: vizes időben a Telekes-patak vize vízesés formájában zúdul alá a vad sziklákonPhoto: A 8. sz. mellékvölgy felett futó kutatóárok a terület legteljesebb triász rétegsorát mutatja bePhoto: Az árok elvégződése a mellékvölgy felett