51 Photos - Jun 23, 2014
Photo: A bodai római katolikus templom méltóságteljes épületePhoto: A Bodától északra lévő domori alapszelvény a perm időszak végi Kővágószőlősi Homokkő Formáció Bakonyai (Homokkő) Tagozatát tárja felPhoto: A homokkő vörös színét a benne finoman eloszlatott hematittól kapja, jelezvény azt, hogy a törmelékes üledék feloxidálódottPhoto: A feltárás rétegsora egy ciklikus folyóvízi képződményt mutat be: a durvább szemcseösszetételű mederfáciestől a finomabb ártéri fáciesig, a teljes sorozat képviseltetve van (ugyanitt perm időszak végi flóra is gyűjthető: Voltzia- és Ulmannia-félék)Photo: A Boda község ÉK-i részén található alapszelvény a Bodai Agyagkő Formáció (BAF) felszínre bukkanó, tektonizált és mállott rétegeit tárja fel (perm kor)Photo: Az alapszelvényhez vezető árok a BAF tektonikusan átbuktatott és felcserepesedő rétegeit tárja felPhoto: A bodai sportpályánál lévő feltárás az agyagkőbe települő dolomitos aleurolit-rétegeket szépen reprezentálja: a képződésük során a prem időszaki tó elsekélyesedett és bepárlódottPhoto: Az agyagkő a felszínen érdekes, gumós formát vesz fel a mállás hatására (ezt a tektonika is segítette)Photo: A bodai új sportpálya kialakítása közben számtalan helyen felbukkan az alapkőzet, a perm időszaki vörösbarna agyagkőPhoto: A bodai sportpályánál lévő feltárás parkosított környezetben található, s megértését táblák is segítik (nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és a BAF kapcsolata)Photo: A Cserkút feletti Czana-domb a Jakabhegyi Homokkő Formáció alsó-triász korú konglomerátumait tárja felPhoto: A feltárás a Nyugat-Mecsek területén fellelhető antiklinális D-i szárnyán helyezkedik el (a háttérben Cserkút és Kővágószőlős községek és a Jakab-hegy)Photo: A kavicsok anyaga főleg kvarc és riolit, amelyet egy triász időszaki folyó szállíthatott É-i irányból az egykori üledékgyűjtő peremérePhoto: A Czana-domb konglomerátum-rétegei D felé dőlnek, a rétegfejek pedig É felé, a Jakab-hegy irányába mutatnakPhoto: A kőzetrétegekben nem ritka a csecsemőfej nagyságú kavics semPhoto: Az alapszelvény leírása közben, a cserkúti Czana-dombonPhoto: A késő-miocén (pannon) ősmaradványok klasszikus lelőhelye: Pécs-Nagyárpád (egykori községi homokbánya)Photo: A könnyen fejthető homokos összlet nagy számban tartalmazza az egykoron a Pannon-tóban élt Lymnocardium arpadense teknőitPhoto: Az egykoron 12 méter magas falból ma már csak 2-3 méter áll (háttérben Pécs)Photo: A feltárás nem védett, a honvédség tulajdonában vanPhoto: A zsákmány: Congeria- és Lymnocardium-félék szép példányaiPhoto: A Pécstől É-ra található Kantavári-kőfejtő a középső- és felső-triász határán képződött Kantavári Mészmárga Formáció sötét színű rétegeit tárja felPhoto: Sötét színű mészmárga-rétegek, szépen fejlett kalcitos érkitöltésekkelPhoto: Az összet egy lagúna vizében rakódott le, amelyben a szervesanyag nem tudott lebomlani, ezért sötét színűre kente az iszapotPhoto: A lagúna egykori mocsári epizódját egy szenesagyag-réteg jelziPhoto: A terepen megtisztelt minket Havasi Ildikó, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság geológiai referense isPhoto: A Kantavári-kőfejtő mellől induló Lámpás-völgy a felső-triász korú Karolinavölgyi Homokkő Formáció alsó rétegeit tárja felPhoto: A mecseki jura rétegsor klasszikus feltárása a Kisújbánya mellett található Csengő-hegy útbevágásábanPhoto: A kalapács mögött a középső- és felső-jura korú Dorogói Mészmárga Formáció rétegei húzódnakPhoto: A felső-jura korú Fonyászói Mészkő Formáció tűzköves rétegei a Csengő-hegy oldalábanPhoto: A mészkő vörös színű tűzkőlencséket rejtPhoto: A Hidasi-völgy egyik É-i mellékvölgye az alsó-kréta korú Hidasivölgyi Márga Formáció rétegeit rejtiPhoto: A márga az alsó-krétában, a "Kelet-Mecsek területén" működő vulkáni felépítmények közötti medencékben rakódott lePhoto: A Kisújbánya feletti Miske-tető egykori szekérútjának talpa az alsó-kréta Hidasivölgyi Márga Formáció felaprózódott darabjait rejtiPhoto: Az egykoron komolyabb feltárás ma már nem igazán mutatja, amit kéne...Photo: Kisújbánya temploma a Klumpás Csárda teraszárólPhoto: A Magyaregregy melletti Vár-völgy egyik feltárása egy alsó-kréta korú lávabreccsa-padot tár fel (Mecsekjánosi Bazalt Formáció)Photo: A Máza melletti egykori kicsiny kőfejtő az alsó-miocén korú Gyulakeszi Riolittufa Formáció összesült tufáját tárja felPhoto: Mecseknádasd árpád-kori, Szent Istvánról elnevezett templomaPhoto: A Mecseknádasd melletti kis völgy az alsó-jura korú Mecseknádasdi Homokkő Formáció rétegeit tárja felPhoto: A völgy hóólvadás vagy nagyobb csapadék idején lehet látványos a vízesései miattPhoto: Kibillent homokkőrétegek Mecseknádasd mellettPhoto: A formáció kőzetei egy hiányosan kifejlődött turbidit-összletet képviselnekPhoto: A völgy a Mecsek egyik legszebb szurdokvölgye lehetne, de nem nagyon ismerikPhoto: A Mecseknádasdi Homokkő Formáció szép padjaiPhoto: Pusztakisfalui életképPhoto: Hangulat PusztakisfalunPhoto: A falucska melletti kicsiny kőfejtő az alsó- és középső-jura korú, vörös színű Pusztakisfalui Mészkő Formációt tárja felPhoto: A lovászhetényi templom alatti feltárás az Ófalui Formáció rétegeit tárja felPhoto: Harcban a természettel Erdősmecske határábanPhoto: A száradó gatya mögötti fal a paleozoós Ófalui Formáció szálkőzeteit tárja fel