Post is pinned.Post has shared content

Post has shared content
Kiszézés, villőzés, húsvéti locsolkodás a diósjenői Kőszirt Hagyományőrző Néptánc Egyesület előadásában
https://www.youtube.com/watch?v=yFOxCJuGv90
Add a comment...

Post has shared content
Add a comment...

Post has shared content
Magyar Népviselet területi megoszlása...
Photo
Add a comment...

Post has shared content
Magyar Népviselet területi megoszlása
hímzett kivitelben
nagyon szép...
Photo
Add a comment...

Post has shared content
Add a comment...

Post has shared content

Post has shared content
Gömöri hímzés
A Gömöri csomós hímzés kiemelkedik az úri hímzések közül.
Régebben szinte önmagában csak gömöri párnavégeken és lepedőszéleken használták.
A hímzés valójában a francia csomóhoz hasonló, amit térkitöltő elemként alkalmaztak az úri hímzés motívumainak kialakítására: indák, virágtöves csokrok gránátalmával, tulipánnal, rózsával.Ünnepi viseleten a csomós hímzés helyett gyöngyhímzést is alkalmaztak.
PhotoPhotoPhotoPhotoPhoto
2016-11-09
8 Photos - View album
Add a comment...

Post has shared content
Add a comment...

Post has shared content
Szerelem a paraszti világban
A parasztságnak a szerelemhez való viszonyát meghatározta, hogy a létfenntartás kényszerének kemény törvényei háttérbe szorították az egyéni vágyak érvényesülését. A közösség normái a megélhetés biztonságának rendeltek alá mindent, s a múlékony érzelmeket pedig nem tartották megfelelő bázisnak a társadalom alapköve, a család számára.
A folklórban megőrzött szerelmi dalok, a szerelmi történeteket elbeszélő mesék, a szerelmi varázslások és jóslások bősége ugyanakkor arról tanúskodik, hogy a szerelem az egyéni érzésvilágban fontos helyet töltött be. A szerelmi tapasztalatok megélésére azonban a paraszti társadalom csak a házasság előtti rövid életszakaszban engedett teret, akkor is szabályozott keretek között, és elsősorban a megfelelő élettárs megtalálásának céljával.
Az ismerkedés helyszínei a családi és falusi ünnepek (lakodalom, búcsú), a közös munkaalkalmak, egyes közösségi terek (pl. a közkutak) voltak. Idegen falubeliekkel való találkozásra a nagyobb ünnepek, búcsúk alkalmával megejtett rokonlátogatások adtak alkalmat. Kitüntetett szerepe volt a párkeresésben a fonóknak, báloknak és kisebb táncos mulatságoknak. Ezek az alkalmak az egyéni vonzalmak kipuhatolására és kinyilvánítására adtak lehetőséget. Hiába tiltották az egyházi és világi hatóságok a fonók erotikus tartalmú – mai szemmel sokszor meglehetősen durva – játékait, a helyi közösségek bizonyos határokon belül megengedték azokat.
Az ismerkedés nyomán kialakult érzelmi kötődéseket azonban a szülők nem feltétlenül vették figyelembe. A házastárs kiválasztásában az anyáké volt a főszerep: mérlegelték a szóba jöhető házastárs személyes tulajdonságait, családja gazdasági viszonyait, helyét a falu társadalmi hierarchiájában. Általánosságban elmondható, hogy a legszegényebbek követhették legszabadabban személyes vonzalmaikat, a birtokos parasztságnál a vagyoni körülmények mérlegelése játszotta a főszerepet.
A 18-19 éves legénynek és a 15-16 esztendős lánynak először rendszerint a fonóban nyílik meg a szíve. Egy-egy mosoly, egy-egy kacsintás, vagy hozzá jó szó a lány részéről, s a parasztlegénynél csak az ilyenkor tapasztalható szolgálatkészség, mellyel pl. az elejtett orsót a fürge, dolgos kacsóba visszajuttatja, rendszerint a szív megmozdulását jelenti. S ha aztán szombat este el-ellátogat a "lyányos házhó", ha az "ivó"-ban megtáncoltatja s tavasszal a szénagyűjtéskor együtt rakják a "petrencét", őszszel meg egymás mellett fosztják a "kukoricát", a szomszédasszonyok megkezdik a suttogást a két egymásra talált szív tiszta szerelméről. Ilyenkor, kukoricafosztáskor, mert már közeledik a "kis fassang", a hevesvármegyei házasságkötések egyik legszokottabb ideje, hol incselkedve, hol játszadozva teszik próbára a fiatalok egymás szerelmét.
(Forrás: Kürti Menyhért: Heves vármegye népe)
PhotoPhotoPhotoPhotoPhoto
2016-11-08
5 Photos - View album
Add a comment...
Wait while more posts are being loaded