Post has shared content
1490. április 6. Reggel 7 és 9 óra​ között....
"*Kondítsd meg néha emléke harangját, ne felejtsd el soha Hollós Corvin Mátyást, Magyarok királyát!"

*527 évvel ezelőtt .1490. április 6-án hunyt el Bécsben 47 esztendős korában Mátyás Turul házi Magyar király

..Halálát közvetlenül megelőző eseményeket Grandpierre K. Endre írja meg a Magyarok titkos története c. könyvében...

A monda szerint Mátyás király nem halt meg, hanem egy hegy gyomrában alszik mély álomban a Fekete Sereggel együtt. Az elbeszélés szerint mikor a világban az igazságtalanság és a mocsok már elviselhetetlen lesz, ha abban a bizonyos pohárban már túlcsordul az igazságtalanság, akkor Mátyás meghallja az emberek szenvedését..felébred és a Fekete Sereg élén kilovagol a hegy gyomrából és felszabadítja a világot

1490-ben Mátyás halála után a Magyar országgyűlés dönt és Mátyást a Szentek katalógusába felveszik. Azóta is várat magára kanonizálása..DE..Ha ő valóban az volt, akinek beállítjuk és aki Erőt ad nekünk, akit szeretünk, aki értünk tett és ha Ő az aki "az Időt helyre állítja", azt nem is a hivatalos kanonizáció fogja a Szentség szintjére emelni, hanem az emberi szívek emlékezete és vágyakozása, mely az Idők végéig..egész biztos Velünk lesz, az Igazságszeretet formájában.

A szívben megszületett kánon, hitelesebb is és magasztosabb is, bárminemű "küldöttségek általi" Szentségre emelésnél..Ez az Igaz hit próbája.

Mátyás királyt 1489 januárjától egy rejtélyes betegség kínozta, mely "alattomos bágyadságként" csapott le a királyra, és köszvényként írták le (vagy talán reuma?). Az addig megszokott orvosa mellé ajánlottak egy másikat is neki, de ő sem tudott segíteni, és híre ment, hogy a király halálos beteg. Mátyáson a betegség 1490 telén már annyira elhatalmasodott rajta, hogy nagyon lefogyott, márciusban pedig rohamosan romlott az állapota. Tehát Mátyás halála korántsem volt annyira váratlan, mint ahogy sokan sejtetik.
A "végjáték" április negyedikén kezdődött, a "virágok ünnepén". Bécsben vagyunk, és a vár udvarán egy igen drágán feldíszített oltárt állítottak, majd miséztek, ahogy a szokások diktálták. Mátyás végig ott volt a ceremónián, majd' hat órán keresztül, étlen-szomjan. Utána még felvette a velencei követet a lovagi rendbe, majd bágyadság fogta el (nem csoda, még mindig nem evett semmit), és ezért visszavonult a lakosztályába. Itt töltött három órát, és mivel gyomra gyenge volt, most sem evett semmit, sőt, úgy döntött, az étkezéssel megvárja a királynét, aki a város templomait járta. Gyengesége csillapítására Péter kamarástól fügét kért, ami azonban romlott vagy állott lehetett, mert az első harapás utána hatalmas haragra gerjedt a király. De éppen megérkezik a királyné, aki csillapítgatja Mátyást, és végre megkezdhetik az étkezést - azonban a király szédülésre és látási zavarokra hivatkozik, és beviteti magát a szobájába. Itt hirtelen gutaütés éri, amira összecsődül az egész udvar, és látják, hogy a királyt iszonyú fájdalmak gyötrik, és csak jajongani tud, beszélni nem, szeme pedig befordul. A királynő valami "éltető folyadékot" erőltet a betegbe, majd elkötözik kezét, lábát, ahogy ilyenkor szokás, és kérdezgeti, noszogatja az orvosokat, akik alighanem már tudják, hogy nincs remény.
A király egész éjszaka üvölt a fájdalomtól, mely hajnalban kicsit alábbhagy, és Mátyás végre elalszik. Április ötödike van: pár óra alvás után a fájdalom felébreszti a királyt, aki már nem jajgat, hanem némán fekszik, és meredt pillantásokkal nézi a körülötte lévőket. Szólni akarna, szavakat formálna, de nem tud. Később visszazuhan a kábulatba, és ismét az előző napi módszerekkel próbálnak életet lehelni belé. Április hatodikán pedig reggel 7 és 8 óra között szüntelen rekedtes nyögések között megindul a gyomrából felfelé a "slejm" a szája felé, és ahogy a gégefedőhöz ér, meghal.
A testet másnap felravatalozzák, és egy csarnokban helyezik el, hogy mindenki megnézhesse; azonban a kizsigerelés ellenére szaglani kezd, ezért egy szurkos ládába teszik, majd Fehérvárra szállítják, és ott később a bazilika közepén egy ideiglenes sírhelyen eltemetik. (A mauzóleum, ahová temetni akarták, még nem készült el ekkorra.)
Bonfini mester, a kortárs így írja le a király utolsó napjait - azonban sokan kételkednek, hogy ilyen "simán" ment volna az egész, és inkább ügyesen álcázott gyilkosságra gyanakodnak. "Megrendelő" lett volna bőven: Mátyás háborúival rengeteg külföldi (főleg német) érdeket veszélyeztetett, másrészt erőskezűségéért nem szerették a hazai nagyurak sem (jellemző, hogy halála után milyen könnyedén félresöpörték Mátyás embereit). Gyanús, hogy nem-e mérgezésről van szó: egyrészt érdekes, hogy hogyan került oda 1489-ben az a "talján orvos", és vajon mit ténykedett - egyes gyanúk szerint ő mérgezte folyamatosan Mátyást (megbízásra), és az áprilisi halál ennek a következménye volt. A "füge szerepét" is sokan kétségbe vonják: hogyan lehet az, hogy romlott fügét adnak a királynak, nem-e mérgezett volt az a füge? (Megjegyzem, Bonfini szerint Mátyás csak belekóstolt a fügébe, de nem ír arról, hogy megette volna.) Aztán érdekes a történetben a királyné "ténykedése" - vajon miért csak ő reagál az eseményekre, és mi lehet az az "éltető folyadék", melyet Mátyással itat? Egyesek szerint ez az aktivitás nem véletlen, ugyanis kapcsolatuk messze volt a "kívánatostól" a gyermekáldás elmaradása miatt.
És akkor lássuk az orvosi véleményeket: Kotányi Frigyes professzor szerint az április negyedikei történések agyvérzésre utalnak, mégpedig oly módon, hogy a reuma hatására Mátyás szíve megnagyobbodott, és ez agyembóliához vezetett. Ennek azonban ellentmond az a dolog, hogy az agyvérzés nem vált ki kínzó fájdalmat, tehát nem üvölt az ember, mint Mátyás tette, inkább csendben szenved. A romlott füge azonban okozhat csillapíthatatlan gyomorgörcsöt, ami megmagyarázhatja az ordítást, és elősegítheti az agyvérzést is (Czeizel Endre szerint az uralkodó ételmérgezést követő agyvérzésben hunyt el).
Bármi is történt akkoriban, ma már nem tudjuk bizonyítani, csak találgathatunk, hogy vajon miért is halhatott meg a király pont 526 éve, azokban az órákban, mikor ez a poszt megjelenik. Az azonban tény, hogy nem egészen egy emberöltő múlva az ország több részre szakad, és Mátyás életműve gyakorlatilag megsemmisül, a független, szabad magyar nemzettel együtt.

Mátyás király halála
http://tudtad.blog.hu/2010/04/06/matyas_kiraly_halala

http://maghon.weebly.com/uploads/2/0/0/3/20035969/grandpierre_k_endre_-_magyarok_titkos_tortenete.pdf
.................................................................
Értelmezzük. ..mi a Haza?"Az Élő Isten(Éli) háza ahol a lélek lakozik ...tehát az Ember, mert az "Atya és Én Egy vagyok"...Istent és a hazát szolgálni,egyenlő az Ember szolgálatával. ..
"Szolgáljátok egymás fényének(világosságának ) felszabadítását kedves Testvéreim így a haza fogalma újra értelmet nyer és megtörténik a felemelkedésünk ! "

http://www.nimrod-mohacs.hu/content/id%C3%A9zetek
PhotoPhotoPhoto
2017. 04. 06.
3 Photos - View album
Add a comment...

Post has shared content
Add a comment...

Post has shared content
50 éve halt meg Kodály Zoltán.

„A zene rendeltetése: belső világunk jobb megismerése, felvirágozása és kiterjedése. A népek legendái isteni eredetűnek tartják. S ahol az emberi megismerés határait értjük, ott a zene még túlmutat rajtuk olyan világba, melyet megismerni nem, csak sejteni lehet.”
Photo
Add a comment...

Post has shared content
Már gyerekként hatjegyű számokat osztott fejben Neumann János

60 éve halt meg a múlt század egyik kiemelkedő matematikusa, a számítógép atyja. Kollégái nagy viccmesélőnek, vidám, társasági embernek ismerték.

http://bit.ly/2kSx0wt

#neumannjanos
Photo
Add a comment...

Post has shared content
Természetesen a televíziót is a magyaroknak köszönheti a világ

Három magyar kutató is dolgozott azon a találmányon, amely az egész emberiség életét megváltoztatta. Az egyikük ráadásul már falra szerelhető lapostévében gondolkodott.

http://bit.ly/2kw2zeM
Photo
Add a comment...

Post has shared content

Post has shared content
A KARD mÁR rÉG VAN ! - ETELE - ATILLA a vÍZ TEN ŐS TORA .
Photo
Add a comment...

Post has shared content
..Jelenleg a Kárpát-medencében több mint száz Tündérkert található, miközben több száz közösség, önkormányzat, iskola és plébánia állt a mozgalom mellé az őshonos gyümölcsfák megőrzése érdekében...
https://www.agroinform.hu/kepek/tunderkertek-az-oshonos-gyumolcsfak-megorzeseert-29828-001

Őshonos gyümölcsfajták a Tündérkertben
Kovács Gyula pórszombati erdész...

1600-féle régi magyar gyümölcsfafajtát nevel „tündérkertjében”, köztük olyanokat is, melyek már csak nála lelhetők fel.
"A mai embereknek olyan paszomántos gyomruk van, hogy csokoládét öntenek magukba ahelyett, hogy pálinkát innának, mint apáink tették egykoron..." - Apor Péter az 1700-as évek közepén jegyezte le ezeket a gondolatokat.

Talán éppen azért rendezte meg Kovács Gyula pórszombati erdész az első göcseji pálinkamustrát az ő tündérkertjében, hogy helyreálljon a világ rendje.
Hiszen hol kapja meg a pálinka a rangjának kijáró megbecsülést?

Köztudott: egy liter 40-45 fokos whiskyt nagyjából 2 kilogramm gabonából állítanak elő, egy üveg vodkának 3 kiló krumpli és víz az alapanyaga, miközben egy liter pálinkát legalább tíz kiló kiváló gyümölcsből készítenek.

Két kiló gabona, három kiló krumpli és tíz-harminc kiló gyümölcs vetélkedéséből - legalábbis az ismertség terén - mégis a pálinka kerül ki vesztesen.
Pedig az Őrség és a Göcsej sokszínű pálinkakultúrája egyedülálló kincse a világnak: ha ez a tudás az angoloké vagy a franciáké volna, a világ a csodájára járna.

Rapszódia, rekviem

Talán épp azért született két esztendővel ezelőtt az otthoni pálinkafőzést felszabadító törvény is, hogy fordítson ezen az igazságtalanságon.

Ezt a szabad két esztendőt ünnepelték meg szeptember végén a Göcsej szívében.

Körtepálinka márpedig nem létezik - ez az első, amit megtanulhatunk Pórszombaton.
Hiszen olyan gyümölcs nincs, hogy körte - csak tüskéskörte van meg sózókörte, vagy búzával, rozzsal érő és nagyasszonkörte, lómonyú és bakszar...

Itt, Göcsejben csak pálinkának való körtéből legalább száz fajtát tartanak számon, s fel is használják.

A mustrán a házigazda fel is vonultatott egy szűk válogatást a maga készletéből, eddigi kutatásainak eredményét palackba zárva: csak körtepálinkából vagy harminccal állt elő.

Csupa régi göcseji fajtából készített pálinkát, melyek - néha utolsó - példányai a csemetegyűjteményében is megtalálhatóak.

"Ezelőtt két és fél évvel - amikor már vagy húsz éve kutattam a térség pálinkakultúrájához kapcsolódó epizódokat - még azt mondtam: én biztosan nem fogok pálinkát főzni...
Ehhez képest én voltam az első, aki főzött, amikor szabad lett.

Fontos volt látnom, kóstolnom, hogy mit ihattak a régiek - meséli Kovács Gyula. - Tanulságos az olyan kóstolás, amikor 15-20-féle körtepálinkát ízlel meg az ember - de nem ám összevissza, hanem az érés sorrendjében.


Tobzódó virágillattal kezdődik a sor, s mikor ez elhalkul, a gyümölcsíz tör előre.
Az első még olyan, mint egy Liszt-rapszódia, a vége pedig, akár egy rekviem - az ízek az idő múlásával egyre karakteresebbé válnak.

Mert a sózókörte az őszi avar kesernyés illatát és hangulatát is hordozza, van benne egy cseppnyi az elmúlásból - ezt más körték nem tudják."

Sokan attól tartottak, hogy a szabad pálinkafőzés lehetőségétől megrészegedik az ország, csakhogy Kovács Gyula szerint senki nem a bor vagy a pálinka miatt részegedik le, hanem a kilátástalanság miatt.

"Részeg ember nem lett több, viszont a pálinka kultúra reneszánszát éli - s nem is a pálinka az elsődleges, hanem a hagyományaink megőrzése.

A magyar gyümölcshagyaték ápolása pedig olyan sikertörténet, amire a közelmúltban nemigen volt példa."

Hogy sikertörténet, azt mi sem példázza jobban, mint hogy a pálinkamustrán

együtt ünnepeltek a Kárpát-medencei "tündérkertek" őrei:

harminc olyan település képviselője tette tiszteletét Pórszombaton, melyek már megcsinálták a maguk csemetekertjét, elmentve bennük a település környékén fellelhető őshonos gyümölcsfajtákat, megőrizve azok históriáját, gasztronómiáját is.

Jöttek Erdélyből, Muravidékről, s a felvidéki Zsigárdról, Kaszás Attila szülőföldjéről is, ahol a fiatalon elhunyt színészről nevezték el a tájház mellé telepített kertecskét.

A Pórszombattal szinte szomszédos Viszákon pedig Szarvas József, a Nemzeti Színház művésze vezetésével őrzi a közösség - ahogy ők mondják - "a Kárpát-medencei őshonos magyar gyümölcsök végtelen fajtagazdagságának viszáki epizódját".

Eladják parkettának

Göcsejben a hagyományőrzés szinte csodákat tett: megtalálták például azt a sárkörtét, aminek első említése 1257-ből való.
"Lehet, hogy ez már nem ugyanaz a gyümölcs, lehet, hogy egy másik változat, de a nyelvi hagyaték azonos.

Európa nyugati része még a gatyát sem ismerte, amikor mi már gyümölcsfajtákat különböztettünk meg, hiszen almát már 1100- ban is említenek források" - mondja büszkén Kovács Gyula.

Amiben egykor az élen jártunk, abban mostanra a sor végére kerültünk: nemcsak az út mentéről tűnnek el sorra a gyümölcsfák, de a szőlőskertekből, dombokról is - a helyüket tuják veszik át.

Borszerető ember még csak akad, kevesebb, aki megművelje a szőlőt.
Vészharangot kongatnak a hivatalos szervek, szervezetek is.

A hagyományos őrségi gyümölcsfajták felmérése például ezen az őszön kezdődött meg az Őrségi Nemzeti Park 35 településén: a Göcseji Természetvédelmi Alapítvány munkatársai minden fát feljegyeznek aszerint, hogy hol található, milyen fajtájú, korú és méretű.

Errefelé nem számít ritkaságnak a két méter átmérőjű, kétszáz éves, dúsan termő körte- vagy almafa sem.

A felmérésből kiadvány és honlap is készül a következő évben, s a gyakorlati haszna az lesz, hogy...

bárki hozzáférhet majd oltógallyakhoz, aki csak szaporítani akarja az ősi fajtákat.

Csakhogy nincs már, vagy csak alig, aki meg tudná mondani, hogy a gyümölcsfának, amit találtak, mi a neve, mire használták - sok az elhagyatott porta, ahol a gyümölcs ott rohad a fák alatt.

Az is előfordul, hogy a városból idelátogató, új földesurak eladják parkettának a dombot borító gyümölcsöst.
Hiányzik az utánpótlás: hiányzik az emberek, de a fák közül is.

Életmentő gyümölcsök

Éppen ezért az utolsó pillanatban, múlt év márciusában, épp ...

Gyümölcsoltó Boldogasszony napján született meg ...

az a törvénymódosítás, ami végre lehetővé tette a hagyományos magyar gyümölcsfafajták fajtajegyzékbe vételét, és ami ebből következik: forgalmazását és szaporítását.

A gyümölcshagyatékát szinte minden ország védi,

...és más jogszabályi kategóriába helyezi, mint az intenzív, nagyüzemi termelésű fajtákat: utóbbiakból csak néhányféle van, mégis azt eszi a fél világ.

"Én félezer fajtát oltottam az idén:

...némelyikből kettőt-hármat - mondja a gyümölcsfamentő erdész.
Ezt nem lehet profitorientáltan végezni.
Legalább öt évnek el kell telnie addig, amíg a Kárpát-medencei gyümölcsfajták kereskedelmi forgalomban is kaphatóak lesznek."

Pedig érdeklődés lenne: Erdélytől a Felvidékig érkeznek hozzá zarándokok elfeledett fajták után kutatva: van, aki egy karácsonyalmáért, más cukorkörtéért jön, hogy felidézze gyermekkora ízeit.

Az ősi fajtáknak az évszázadok - évezredek? - alatt volt idejük alkalmazkodni a Kárpát-medence klímájához: erősek, ellenállóak, hosszú életűek, s nehéz időben sokszor megmentették az itteni emberek életét.

Gönci barack

Állítólag még az 1800-as évek végén is sokan voltak a Göcsejben, akiknek egész évben nem volt más táplálékuk, mint a gyümölcs.

Őshonos fák tündérkertje Pórszombaton - Kovács Gyula gyümölcsész

Sokszor, első ránézésre, nincs látható különbség például két alma között, azonban, ha megkóstoljuk őket, az érzékeinket nem tudjuk becsapni.

Hiszen teljesen más íze van egy génkezelt gyümölcsnek és egy több száz éves, őshonos fáról származó, „vegyszerrel soha nem érintkezett” fajtájúnak – mondta Kovács Gyula gyümölcsnemesítő a Piarista Iskola „Ökollégium” projektjének részét képező előadásán, melynek során nemcsak szakmája csínját-bínját ismertette a jövő generációval, hanem arról is szólt, hogy a mai világban is léteznek.

Szomolyai fekete cseresznye

„Tündérkertek”.

A Pórszombatról érkezett, civilben erdész Kovács Gyula különleges „gyűjtőszenvedélynek” hódol – mint egy megszállott – több évtizede.

Érdekes hobbi az övé: szinte az egész Kárpát-medencéből, beleértve kis országunkat is, gyümölcsfákat gyűjt.

Méghozzá nem akármilyeneket: sok más mellett olyanokat, amik akár az 1200-as évekből származnak, vagy épp Benedek Elek szülőházánál állnak.

Ezeknek a fajtáknak egy közös sajátosságuk van:

őshonos fákról van szó,

...sokszor olyanokról, amik ma már alig élnek a köztudatban.
Hiszen ritka, ha napjainkban valaki tisztában van azzal, milyen a véralma, az Orbai alma, a kékalma, vagy épp az igazi vadkörte.

Kovács Gyula pedig épp ezért küzd, hogy a sokszor elfeledett gyümölcs(fa)típusokat újra „életre keltse”.

Mindezt pedig nemcsak a Medes-hegyi birtokán teszi, ahol több mint ezer fajta, őshonos fát nevel – amik egyébként hosszú évek kutató-és gyűjtőmunkájának eredményét tükrözik, hanem járja az országot is, hogy különböző ismeretterjesztő előadásokkal a hagyományápolás és a népi értékek efféle megőrzésére felhívja az emberek figyelmét.

Tette mindezt városunkban is csütörtökön az örökségvédő, a számos díjjal is kitüntetett szakember.

Legutóbbi, nagykanizsai előadásán a Piarista Iskolába látogató Bolyai-tagintézmény diákjainak adott ízelítőt - ahogy ő mondta – „kicsit a történelem, kicsit az agrár” területről, melybe tökéletesen beleillik a „Tündérkertek” világa.

E fogalommal a közösségi gyümölcsöskerteket illeti Kovács Gyula, melyek lényege leginkább abban rejlik, hogy csakis őshonos gyümölcsfák teremnek bennük.

Csángóföldtől egészen a Felvidékig sok száz ilyen kert található, létrejöttük pedig egyértelműen a göcseji gyümölcsésznek köszönhető.

Almától a cseresznyéig, a meggytől a körtéig és a szilván sokféle gyümölcsöt és fát őriznek ezek a kertek.

- Amerre járok, mindig, mindenhol, mindenkitől azt kérem, hogy elődeik udvarából – legyen nagy-vagy dédszülőkről szó – mentsenek s óvjanak meg egy fát.

Ne csak maguknak, hanem az utókornak is.
Valamint, útjaim során azt is fel szoktam ajánlani az embereknek, hogy szívesen készítek régi fafajtáikról oltványokat, és vissza is adom nekik őket, feltéve, ha elültetik és gondozzák őket – mondta Kovács Gyula, akinek előadását valóban, költői túlzás nélkül, érdeklődéssel hallgatták a fiatalok.

A gyümölcsész...

nemcsak tudása legjavát hozta el a Piarista Iskolába, hanem 7, őshonos gyümölcsfát is, amiket az intézménynek ajándékozott. Köztük egy olyan almafát, ami Petőfi Sándor korából származik.

Szomolyai cseresznye, gönci barack, szentesi naspolya - mentsük meg az őshonos gyümölcsfákat!

Őrizd meg a jövődet! – Gyümölcsoltó Boldogasszony napján

Országos mozgalom indult a hazai őshonos gyümölcsfáik megőrzéséért: Zala és Vas megyei civilek felhívására több magyarországi településen ültetnek ritka gyümölcsfákat

Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, március 25-én.

A kezdeményezést a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) is támogatja, hiszen, mint ahogy közleményében fogalmaz, valamennyiünk érdeke, hogy a Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcsfajták, illetve tájfajták fennmaradjanak, újrahonosodjanak.

Az Európai Unió jóváhagyta az őshonos gyümölcs tájfajták szaporítását és árusítását lehetővé tévő rendeletet, így a tárca a jogszabály megjelentetésével is hozzájárul a kezdeményezés sikeréhez.

A minisztérium feladata, hogy a „száműzetésben tartott”, elfelejtett fajtákat újra divatba hozza, színesítve ezzel a választékot.

Az üzletekben alig néhány zöldség- és gyümölcsfajta közül válogathatnak a fogyasztók, pedig több ezret őriznek belőlük a hazai génbankok.

Régi őshonos tájfajtáink, mint a Szomolyai fekete cseresznye, a Gönc vidéki sárgabarack vagy a Szentesi rózsavirágú naspolya nemcsak az íz és a gazdag beltartalom miatt értékesek.

Ezek a fajták az évszázadok során tökéletesen alkalmazkodtak a környezetükhöz, ellenállóak, és általában nem igényelnek vegyszeres kezelést sem.

Az akciót Kovács Gyula pórszombati erdész, örökségvédő gyümölcstermesztő kezdeményezte.

Felhívásában azt kéri, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján mindenki oltson, ültessen egy fát nagyszülei hagyatékából, ezzel őrizze meg a jövőjét.

Ő maga több mint száz őshonos gyümölcsfajta oltványát gyűjtötte össze és neveli Medes-hegyi birtokán, ahol március 24-én V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár társaságában ismerhetik meg az érdeklődők a gyümölcsoltás tudományát.

A kezdeményezéshez a Vas Megyei Önkéntes Centrum is csatlakozott, és faültetési akciót hirdetett március 25-ére, hogy minél több településen létesüljön egy-egy őshonos fákból álló gyümölcsöskert.

A Tündérkertek találkozójának védnöke Szarvas József színművész, aki Viszákon telepített tájfajtákból álló közösségi gyümölcsöst.

Vas megyéből többek között Alsóújlak, Győrvár, Kőszeg, Oszkó és Szombathely csatlakozott a programhoz.

Az akciót a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász is segíti.

Tavaly szeptemberben a VM képviselője is aláírta azt a megállapodást, amelyet Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kezdeményezett Magyarország természeti örökségének megóvásáért.

Az együttműködési programban a VM intézményeinek fajtagyűjteményeiből, illetve a Kárpát-medencei Gyümölcsészeti Hálózat tagjaitól származó csemetéket és szaporítóanyagokat kaphatnak az egyházi és önkormányzati kertek és földek.

A cél a tájfajták feltérképezése, helyi és országos adatbázis, illetve fajtagyűjtemények létrehozása.

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, március 25-e Jézus Krisztus fogantatásának ünnepe.
Magyar elnevezése onnan ered, hogy nálunk ekkor oltják a gyümölcsfákat.

Ez az ünnephez fűződő hiedelmekben is tükröződik:
Göcsejben például úgy tartották, hogy nem szabad letörni vagy levágni azt a fát, amelyet ezen a napon oltanak, mert vér folyik belőle

(Forrás: Védd a magyart/agroinform/azizlelo)

A Gasztroangyal bemutatja Göcsejt, ahol csupán körtéből több száz fajta terem.

Marcsi útitársa Kovács Gyula, aki a Kárpát-medencében fellelhető gyümölcsfajták ismerője és gyűjtője is.

Gasztroangyal - Gyümölcsészet Kovács Gyulával

video:

https://www.youtube.com/watch?v=acnXFq3TT24

Kovács Gyula
Pórszombat Petőfi u 1/a.
06-30-2351063

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/oshonos-gyumolcsfajtak-tunderkertben.html
Add a comment...

Post has shared content
1949. február 3.
Kezdetét veszi a Mindszenty József hercegprímás elleni kirakatper.
A magyar katolikus egyház feje elleni, világméretű tiltakozást kiváltó koncepciós per 68 évvel ezelőtt életfogytiglani börtönbüntetéssel végződött.
A leszámolást a kommunisták részéről nagyhangú Mindszenty-ellenes propaganda, rágalomhadjárat, valamint más egyházi személyek letartóztatása vezette be. 1948. november 18-án kelt pásztorlevelében a bíboros cáfolta a kommunista sajtóban ellene hónapok óta hangoztatott vádakat, s kiállt azok mellett, akik hívő magatartásuk miatt üldöztetést, kínvallatást szenvedtek a hatóságok részéről.
A püspöki kar 1948 novemberében, még a letartóztatás előtt, egyöntetűen hűségnyilatkozatot tett Mindszenty mellett, aki a rangidős kalocsai érseknek rövid nyilatkozatot adott át, s azt kijuttatta Nyugatra is. Ebben leszögezte: "Nem vettem részt semmiféle összeesküvésben. Nem mondok le érseki tisztemről. Nincs vallani valóm, és semmit nem írok alá. Ha mégis megtenném, az csak az emberi test gyengeségének következménye, és azt eleve semmisnek nyilvánítom."
1948 Karácsonyának másnapján a belügyi szervek hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, kémkedés és valutaüzérkedés vádjával letartóztatták Mindszenty bíborost. Hogy a koholt vádak beismerésére kényszerítsék, az ÁVH Andrássy út 60. alatti hírhedt központjában harmincnyolc napon át vallatták, kínozták, emberi méltóságában megalázták, akaratbénító szerekkel kezelték.
A kirakatper főtárgyalása 1949. február 3-án kezdődött, s azt a Magyar Rádió élőben közvetítette. A hercegprímás minden képtelen vádat beismert, így a népbíróság 1949. február 8-án életfogytiglani börtönre ítélte. A tragikomédia jogi alapját a köztársaság hatályosabb védelméről szóló, 1946-ban alkotott törvény képezte. A per többi vádlottja is súlyos ítéletet kapott.
Világméretű szimpátia
A nyugati szabad világot megdöbbentette a magyar főpappal szembeni eljárás. XII. Pius pápa többször és igen határozottan kiállt Mindszenty mellett. Truman amerikai elnök is élesen elítélte a kirakatpert: 1949. február 9-én azt nyilatkozta, hogy Magyarországon rendőrállam van, és a magyar nép nem felelős kormányának tetteiért.
Az ügy kapcsán nemzetközi kampány bontakozott ki Nyugaton az emberi jogok magyarországi megsértése miatt, s diplomáciai lépésekre is sor került. Az 1949. április 2-án átadott amerikai-angol jegyzék megállapította, hogy Magyarország megsértette a békeszerződés 2. paragrafusában foglalt kötelezettségeit az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tekintetében, és jogorvoslatot követelt. 1949 áprilisában az ENSZ közgyűlése is megbélyegezte az ítéletet, és határozott a Mindszenty-ügy napirenden tartásáról.
Mindenhonnan erős szimpátia áradt Mindszenty József felé. A nyugati magyar követségek előtt hatalmas tiltakozó tüntetések voltak, nyugaton úgy tekintettek a magyar főpapra, mint a magyar nép szabadságharcának, a kommunista diktatúrával szembeni ellenállásnak a hősére.
Mindszenty életfogytiglani börtönbüntetését végül az 1956-os forradalom és szabadságharc söpörte el. A rendszerváltozáskor, 1990. március 14-én a Parlament jegyzőkönyvébe bejegyezték, hogy Mindszenty és sorstársai koncepciós per áldozatai voltak saját hazájukban, s 1990. május 18-án, az 1990. évi XXVI. törvény alapján semmissé is nyilvánították az 1949-es ítéletet. 1994-ben egyháza hivatalosan is elindította Mindszenty József boldoggá avatási eljárását.

Tiszteletre méltó Mindszenty József
eredeti nevén Pehm József
(Csehimindszent, 1892. március 29. – Bécs, 1975. május 6.) Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros.Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, esztergomi érsek utóda. A magyar katolikus egyház egyik legnagyobb 20. századi alakja, üldözték a nyilasok és a kommunisták egyaránt. Életútja bebizonyította, hogy a Rákosi korszak és a nyilas diktatúra természetéből adódóan az egyház csak elvtelen, erkölcstelen és megalázó kompromisszumot tudott volna kötni, ennek pedig a bíboros sziklaszilárdan ellenállt
Mindszenty bíboros, a XX. század legnagyobb magyar főpásztora teljes életét az ország további létéért és megmaradásáért áldozta.
Európa! Ébredj!
„*Ha te­het­ném, a fővárosban és az or­szág­ban küszöbről küszöbre jár­nék és úgy kér­nék fel min­den csa­lá­dot: engesztelő lé­lek­kel, Ma­gyar­or­szág­ért eresz­ked­je­tek térd­re*.”Mindszenty
...........................................
Az 1949. február 3. és február 8. között a Budapesti Népbíróság a IX. 254/1949 számon lefolytatott koncepciós perben Mindszentyt életfogytig tartó fegyházra ítélték. Az utolsó szó jogán, békét kért az egyházának, a magyar államnak és a lelkének.
„ Tisztelt Népbíróság!
Az utolsó szó jogán egy férfiú áll a magyar népbíróságnak a színe előtt, jelentős országos állásban és vádaktól terhelten. Félévszázados adottsággal állok itt, egy határozott neveléssel és alapelvekkel. Ez a nevelés és ezek az alapelvek ugyanúgy vannak beépítve egy emberi életbe, mint ahogy a földre rá van építve a vaspálya. Ez a vaspálya visz és megmagyaráz sok mindent. Hálát adok az Istennek, hogy életem folyamán a jó szándékot nem veszítettem el. Reám a II. világháborús összeomlás után egy nehéz történelmi szerep várt, s ez abban állott, hogy nekem kellett az Evangélium összefogó világosságának és szeretetének a meghirdetője lenni. Ma reggel ez az imádság jött az ajkamra: Da pacem Domine in diebus nostris, in diebus istis! Uram, adj békét ezekben a napokban! Nem a közeli vagy távol-jövőbe, hanem érdekes, ez az ősi imádság azt mondja: ezekben a napokban. S ezt a békét én kértem az én Egyházamnak, amelynek szeretetét elhoztam ide is. Ezt a békét kértem a magyar államnak, amely iránt való engedelmességemet megmutattam; s ezt a békét kérem a magam lelkének is.…
” Mindszenty József perben elmondott beszéde az utolsó szó jogán (részlet)
...........................................
Mindszenty bíboros 1948. január 7-én saját kezűleg írt és aláírt végrendeletében mondanivalóját két részre osztotta. A kettőt a kéziratban csillaggal, aszteriszkusszal választja el egymástól. Az első részben kifejezetten lelki kérdésekről szól. Mindenkinek köszönetet mond. Mindenkinek megbocsát, és alázatosan bocsánatot kér mindenkitől. Prímási kinevezésének elfogadására a következő módon emlékezik vissza: „A hercegprímási trónust harminchat órás töprengés és vergődés, két főpap és gyóntatóm meghallgatása után vállaltam, hogy a nehéz viszonyok közt esetleg további fél esztendőre ne késsék a betöltés, és abban a tudatban, hogy vagy fogság- vagy gyalázatviselő kell most ide, és erre – Isten segítségével – való vagyok”. Ehhez hozzáfűz egy megjegyzést, amelyből kitűnik, hogy a saját helyzetét is engesztelésnek fogja fel: „Hálát adok Istennek, hogy szent nevéért gyalázatot szenvedhettem, amit hazámért szívesen viseltem és ajánlottam fel”. A végrendelet lelki részének bezárásaként pedig kijelenti: „*Az engesztelés ne lanyhuljon, hanem inkább erősödjék a Nagyasszony tisztelete szellemében*”. Majd zárójelben még hozzáteszi: „Ez a rész csak alkalmas időben hozható nyilvánosságra”. Csak ezt követően tér át az anyagi javakról szóló szerény rendelkezésre.
.......................
Mindszenty József sírfeliratát Dr. Ladocsi Gáspár ny. tábori püspök állította össze. Magyar fordítása: „*Az élet megalázta a halál felmagasztalta*.
.......................................
A háború viharában szilárdan helytállt, a zsarnoki hatalom megkínozta és börtönbe zárta. Hazájának száműzöttje lett. Az Anyaszentegyház engedelmes fia volt. Hőn szeretett hazájának becsületét mindhalálig erősítette. Máriacellben temették el, halála után 16 évvel hazahozták. Itt békében nyugszik.
Mindszenty József Csehimindszenten született 1892. március 29-én; pappá szentelték Szombathelyen 1915-ben, négy év múlva Zalaegerszeg plébánosa, 25 évre rá veszprémi püspök; 1945-ben esztergomi érsek, Magyarország bíboros hercegprímása. Helytállva Istenért, egyházért és szenvedő népéért, az elnyomó hatalom kétszer vetette fogságba; 1949-ben pedig életfogytiglani börtönre ítélte. Rabságából 1956-ban a szabadságharc kiszabadította, de miután a szovjet erőszak leigázta az országot, 15 éven át az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségén kapott menedéket.
Engedelmességből vette magára a számkivetés nehéz keresztjét s aggastyánként lett a világban szétszórt magyarság hű pásztora és igaz atyja. Meghalt Bécsben 1975. május 6-án. Mindszenty József bíboros Magyarország prímása 1892–1975.
Élt és éljen a Szent Pannóniáért.
...........................................................
„A mi szívünk megremeghet a nehéztől, az ismeretlentől, a lehetetlennek látszótól, Isten azonban az egyének és nemzetek jövőjét sokszor a lehetetlennek látszó holnapba rejtette el; nekünk kell nekilátnunk, hogy azt előhozzuk. A megmaradt kevésből újra kell építenünk a hazát! Ez a dolgunk ezen a világon!”Mindszenty
........................................................
„Istenem! Elszorul a szívem. Hát mi volnánk a Nagyasszony népe? A miénk a legmélyebb örvény. Mirajtunk is segítene, ha mi is rátekintenénk a Szeplőtelen Szívére.”Mindszenty
....................................................
Mindszenty József bíboros 1956-os beszéde
https://www.youtube.com/watch?v=l-eTKHF0q4E
Mindszenty József - A magyarok lelkiismerete
https://www.youtube.com/watch?v=ti5UL_JdEAA
Mindszenty József kálváriája
http://tortenelemportal.hu/…/…/mindszenty-jozsef-kalvariaja/
http://www.mindszentyalapitvany.hu/szen…/mindszenty-jozsef/
PhotoPhotoPhotoPhotoPhoto
2017. 02. 03.
18 Photos - View album
Add a comment...

Post has shared content
Orbán Balázs /A Legnagyobb Székely /Különös Temetése!

Orbán Balázs  1829 Lengyelfalva-1890 Budapest. Utódja  nem lett így az egész magyarságot tette meg szellemi munkájának örökösévé.  Végakarata szerint édesanyja mellé temették a Szejke fürdő  oldalában lévő kriptába. Végleges nyughelyének építésére pénzt tett félre az örököseinek .A  felépített kripta elkészülte után jellegtelen és dísztelen lett. Műszaki állapota, pedig a rossz kivitelezés folytán nem volt stabil. A hegyről lezúduló sárlavina valamint villámcsapás  következményeként 1921-ben összeomlik. A kriptát kirabolják.
Az épen  maradt érckoporsót  a kripta elé temetik el. Ez volt  Orbán Balázs harmadik temetése. Végleges negyedik  sir helye Haáz Rezső Udvarhelyi  muzeológus tervei alapján készül el, ahol életmunkáját már megemlékező beszédekben méltatják. A Legnagyobb Székelyt a sírnál  Nyírő József búcsúztatja.” És  mondák a székely hegyek,völgyek ,füvek,fák,nap,hold,csillagok a több mint ezer évig gondolkodó kövek,alkossunk magunk képére és hasonlatosságára embert. S így született meg Orbán Balázs. Ezért nincsen ezen a földön egyetlen fűszál, egyetlen porszem amely Őt ne ismerné,lényege ne volna,nincsen öröm és nincsen jaj, mely testvére ne volna,nincsen egyetlen tenyérnyi hely,melyet lába ne érintett volna,élet és igazság,melyet világgá  ne kiáltott volna. Nem a holtestét látni jöttünk , ha nem lelkét látni jöttünk .A Hargitai fenyőkből ne csak koporsók hasadjanak,ha nem  bölcsők készüljenek amelyet a népek nem fegyverrel támadnak, hanem szeretettel vesznek körül  és dajkásan ringatnak el”
Végső sírhelyét felállított székely kapuk alatt lehet elérni. Sírja előtt az utolsó székely kaput Ö készítette. A síremlék homlokzatán Orbán Balázst ábrázoló dombormű van elhelyezve .A dombormű Orbán Áron szobrász művész  alkotása.

 

PhotoPhotoPhotoPhotoPhoto
2017. 02. 03.
5 Photos - View album
Add a comment...
Wait while more posts are being loaded