Profile cover photo
Profile photo
Nemzeti Örökség Intézete
7 followers
7 followers
About
Posts

Post has attachment
Add a comment...

Post has attachment
Add a comment...

Post has attachment
Add a comment...

Post has attachment
Add a comment...

Post has attachment
Add a comment...

Post has attachment
Add a comment...

Post has attachment
Budapest ostromának civil áldozatai emlékére, idén tizedik alkalommal a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) szervezésében megemlékezést tartottak 2014. február 12-én a Farkasréti temetőben.

1945. február 13-án 69 esztendővel ezelőtt ért véget Budapest ostroma, a második világháború egyik leghosszabb ideig tartó városban zajló ütközete. Tízezrek lelték halálukat az ostrom során, akik emléke évtizedekig a feledés homályába merült. Radnainé dr. Fogarasi Katalin, az intézet elnöke korábban társadalmi célú felhívásban kérte a lakosságot, hogy közösen emlékezzenek a háború áldozataira, és kegyeletüket egy szál virág elhelyezésével róják le a budapesti harcok befejeződésének emléknapján.  – Számos iskolától, társadalmi szervezetektől kaptunk pozitív visszajelzést, és a vártnál többen vettek részt a közös megemlékezésen, mondta el az intézet elnöke, aki hozzátette, hogy a felhívás beváltotta azokat a reményeket is, miszerint az intézet leginkább fontos célcsoportja: a fiatalok is képviseltették magukat a megemlékezésen.
A Farkasréti temető 19/1-es parcellájában található két sír közül az egyik a Regent-ház, a másik a Vitéz u. 2, illetve a Fő u. 59. alatti sarokházakban meghaltaknak állít emléket.  – Ezek a sírok a megemlékezés szimbolikus helyszínei, hiszen az ostrom során elhunyt valamennyi civil áldozatról megemlékezünk minden év februárjában – tette hozzá Radnainé Dr. Fogarasi Katalin.
Az eseményen köszöntőt mondott Gedai István a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese, és az emlékbeszédet L. Simon László kormánybiztos tartotta. A rendezvényen közreműködött a Marczibányi téri Kodály Iskola Junior Prima díjas Leánykara.
Photo
Add a comment...

Post has attachment
A Nemzeti Örökség Intézete által szervezett gyászszertartást tartottak a Rákoskeresztúri Új Köztemető 300-as parcellájánál 2014. január 20-án. Az eseményen Boross Péter a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke köszöntötte a jelenlévőket, és Áder János köztársasági elnök mondott beszédet. A hősök új sírjánál rendezett megemlékezésen többek között részt vett Radnainé Dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke.

Az 1956-os forradalmat követő politikai megtorlás áldozatai közül Bartók János, Bencsik József, Dudás József, Léderer Jenő Tibor, Pintér József, Pólya Ferenc Sándor, Szabó János, Szívós Géza az Újköztemető 233-as parcellájában méltatlan körülmények között nyugodtak. A szabadságharc hőseinek hamvait a Szabadságharcosokért Közalapítvány áthelyeztette társaik mellé, az ’56-os hősök 300-as parcellájába. Az ökumenikus gyászszertartás keretében 2014. január 20-án, az új síroknál egy-egy szál virággal emlékeztek a szabadságharc hőseire.

Az eseményen köszöntőt mondott Boross Péter, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke. Beszédében köszönetet mondott, hogy a szabadságharc hősei megbecsült és végre méltó helyen nyugszanak társaik mellett, majd hozzátette, hogy az örök érvényű, legfontosabb összetartó erő a hazaszeretet. A hősökről megemlékezett Áder János köztársasági elnök, aki beszédében hangsúlyozta: „Magyarországot 1989-ben az újratemetés erkölcsi felelőssége, a nyilvánosan megélt gyász, a kimondott szó igazsága ébresztette föl több évtizedes tetszhalott állapotából. Akkor értettük meg igazán, hogy nekünk azokért is, akik a halált választották miértünk, a szabadságot kell választanunk.”
Photo
Photo
A szabadságharc hőseinek új sírjánál tartottak megemlékezést
2 Photos - View album
Add a comment...

Post has attachment
A Miniszterelnökség háttérintézményeként, önálló szervezeti rendszerben kezdte meg működését a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI), amelynek egyebek mellett a legfontosabb feladata az emlékezés kultúrájával, a nemzeti és a történelmi emlékhelyekkel, valamint a nemzeti sírkerttel való foglalkozás. Radnainé dr. Fogarasi Katalinnal Breuer Péter szerkesztő-műsorvezető beszélgetett az MR1-Kossuth Rádió Halljad Izráel című műsorában, 2014. január 2-án.
Add a comment...

Post has attachment
Antall József tiszteletére tartottak emlékülést a Parlamentben

A Nemzeti Örökség Intézete, a Polgári Magyarországért Alapítvány és az Antall József Baráti Társaság által szervezett emlékülést tartottak Antall József a rendszerváltás utáni első szabadon választott miniszterelnök halálának 20. évfordulója alkalmából 2013. december 13-én, a Parlamentben.

A kétnapos programsorozat első napja a Fiumei út temetőben volt, amelyről készült filmösszeállítást az országházi program hivatalos megnyitása előtt levetítettek a jelenlévőknek. A résztvevők száma visszaigazolta az előzetes felméréseket, hiszen az emlékülés minden eddiginél nagyobb érdeklődésre tartott számot. A felsőházi terem megtelt a hazai és a nemzetközi politikai és a társadalmi élet rangos szereplőivel. A megemlékezésen Antall József családja mellett részt vett Áder János köztársasági elnök, Kövér László házelnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Bernhard Vogel, a Konrad Adenauer Alapítvány tiszteletbeli elnöke, valamint Boross Péter volt miniszterelnök és Radnainé Dr. Fogarasi Katalin a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke. Megjelentek továbbá az akkori és a jelenlegi kormánytagok, valamint a diplomáciai testületek és az egyházak képviselői is. A házelnök köszöntője után beszédet mondott Orbán Viktor, majd felszólalt prof. Vogel volt német tartományi miniszterelnök továbbá Boross Péter, az Antall-kormány belügyminisztere Marinovich Endre, Antall József kabinetfőnöke, Kapronczay Károly a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár címzetes főigazgatója és Kónya Imre az MDF frakcióvezetője.

Orbán Viktor kormányfő szerint a húsz éve meghalt, az országot "a Kádár-korszak kábulatából" felébresztő Antall József öröksége ma is ható erő. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar parlamenti demokrácia intézményei Antall József áldozatos munkájának köszönhetően szilárdultak meg. - Olyanok is voltak azonban - folytatta -, "akik az ébredés után szerettek volna inkább ismét álomba szenderülni", ezért az adósságra épített és jólétinek titulált rendszert nem volt elég a tárgyalóasztal mellett legyőzni, a rendszerváltásnak a közgondolkodásban is meg kellett történnie. Példaként említette, hogy az olyan mindennapos gondokat, mint egy benzináremelés, a magyar társadalom megrázkódtatásként élte át, míg az olyan történelmi események, mint a Varsói Szerződésből vagy a KGST-ből való kilépés, "távoli, ezért kevéssé fontos ügyeknek tűntek sok ember számára". Úgy fogalmazott, a legvidámabb barakk kádári Magyarországa valójában "egy tízmilliós átnevelő tábor volt", ahol az embereket leszoktatták a politikáról, a nagy tervekről, és arra tanították őket, hogy legjobb nem kilógni a sorból, mert a szürkeségből még sosem volt baj. Ráadásul 1990-re az ország addigi vezetői kisöpörték az államkincstárt, és csak az adósleveleket hagyták hátra, a magyar nép jelentős része pedig úgy képzelte el az átmenetet, "mintha csak átautóznánk Ausztriába megvásárolni egy hűtőgépet" - mondta a miniszterelnök, kiemelve, hogy ezért mindent újra kellett gondolni és újra kellett alkotni. Beszédében felidézte a néhai kormányfő híres kijelentését, amely szerint lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni, majd ezzel kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette: "miközben itthon és a határon túl honfitársaink joggal érezhették, hogy a nemzetről való gondolkodásban végre bekövetkezett a régóta várt fordulat", aközben emlékezetes marad az az össztűz is, amely személy szerint Antall Józsefre és az egész országra zúdult. Szavait pillanatok alatt kiforgatták "a konfliktusok kiélezésében érdekelt külső erők", és úgy állították be őt, mint egy területi revíziót akaró szélsőjobboldali politikust - elevenítette fel.

Orbán Viktor megítélése szerint Antall József halálának huszadik évfordulóján nemcsak "az emlékezetünkben élő emberről és államférfiról beszélhetünk", hanem arról a két évtizedes korszakról is, amely az ő hivatalba lépésével kezdődött, és az új alaptörvény elfogadásával zárult le. "Ma már rendelkezésünkre áll egy olyan történeti távlat, amely tükrében jól kivehetőek az 1990-es rendszerváltoztatás legjelentősebb mozzanatai" – mondta Orbán Viktor.
Photo
Add a comment...
Wait while more posts are being loaded