Profile cover photo
Profile photo
Könyvelőiroda Vitax
14 followers -
Vitax Könyvelő Adótanácsadó Iroda Support on patreon.com/AnalysisNyTimes
Vitax Könyvelő Adótanácsadó Iroda Support on patreon.com/AnalysisNyTimes

14 followers
About
Posts

Post has attachment
Jun 16, 1918 - New Zealand Divison Horse Show at Pas-en-Artois, in northern France #100yearsago twitter.com/analysisnytimes
Photo
Commenting is disabled for this post.

Post has attachment
Jun 8, 1918 - Taking a photograph of the total solar eclipse at Orcas Island, Washington State #100yearsago twitter.com/analysisnytimes
Photo
Commenting is disabled for this post.

Post has attachment
May 29, 1918 - French refugees and retreating French troops on the road at Chatillon, in the Aisne sector #100yearsago twitter.com/analysisnytimes
Photo
Photo
2018. 05. 30.
2 Photos - View album

Post has attachment
May 23, 1918 - Crowd singing patriotic songs on the steps of New York City's Public Library, as part of Red Cross fundraising event #100yearsago twitter.com/analysisnytimes
Photo

Post has attachment
May 22, 1918 - US troops of the 77th Division receiving intensive instruction from British soldiers at Moulle, in northern France #100yearsago twitter.com/analysisNyTimes
PhotoPhotoPhotoPhoto
2018. 05. 23.
4 Photos - View album

Post has attachment
May 22, 1918 - British WAACs and soldiers on the edge of a crater caused by a German bomb dropped in their camp during an air raid on Abbeville, in northern France #100yearsago twitter.com/analysisNyTimes
Photo

Post has attachment
May 19, 1918 - US recruits training to use bayonets, at @FortHamilton, #NewYork #100yearsago twitter.com/analysisnytimes
Photo

Post has attachment
May, 1918 - Underneath the #Brooklyn Bridge #100yearsago twitter.com/analysisnytimes
Photo

Post has attachment
#AngelaMerkel’s shameful silence !

Dear Angela Merkel,

We address this letter to you as academics, writers and activists who are deeply disturbed by your complicity with the attacks on Hungarian democracy.



analysisnytimes

Állítás: A Magyarország Alaptörvénye nevű törvény nem új alkotmány. Alkotmánynak érvénytelen, törvénynek alkotmányellenes, ráadásul önmaga cáfolja, hogy új alkotmány lenne.
Az érvénytelenség indokolása:
Általános indokolás: Érvénytelen az a jogszabály, amelyiket nem az arra jogosult szerv vagy személy alkotta meg, illetve ha nem úgy alkotják meg, ahogy azt az általános jogelvek szerint vagy a jogalkotási törvény előírásai szerint előírták.
Az érvénytelenség részletes indokolása:
Nem az készítette, akinek kellett volna.
Két alkotmányozó hatalom van, akinek a hatalma önmagától van és nem mástól származtatott, Isten és a nép. Mivel Mózes és Jézus óta senki nincs közvetlen beszélő viszonyban Istennel (Mohamed?), ezért alkotmányozó hatalom csak a nép lehet. Magyarországon alkotmányt két módon lehet készíteni. Vagy a népszuverenitás elve alapján, vagy a hatályos alkotmány előírásai alapján.
A hatályos alkotmány előírásai szerint minden hatalom a népé – azaz a hatályos alkotmány tartalmazza és alkalmazza a népszuverenitás elvét - így hazánkban a korlátlan alkotmányozó hatalom a nép. Tehát a nép olyan nevű és olyan tartalmú alkotmányt alkothat, amilyent akar. A képviselők alkotmányozó hatalma viszont korlátozott, az alkotmány előírásaihoz kötött. A hatályos alkotmány a képviselők alkotmányozó jogát arra szűkíti, hogy csak és kizárólag a Magyar Köztársaság Alkotmányát alkothatják meg, illetve csak azt módosíthatják - de csak módosíthatják, és semmi mást nem csinálhatnak vele - de ezt is csak 2/3-os többséggel. (Alk. 19. §. (3) bek. a, pontja és 24. §. (3) bek. ) Tehát a képviselők se meg nem szüntethetik az alkotmányt, se más nevű alkotmányt nem alkothatnak.

A fentiekre tekintettel megállapíthatjuk, hogy a Magyarország Alaptörvénye nevű törvény ezen feltételek egyikének se felel meg. Legnagyobb hibája, hogy ha ez lenne a neve az új alkotmánynak, akkor azt a népszuverenitás elve alapján kellett volna megalkotni. De nem a népszuverenitás elve alapján készítették, se a politikai ellenzék, se a jogász szakma, se a nép – közvetve társadalmi és civil szervezeteken keresztül, illetve – közvetlenül, egy népszavazással, nem vett részt a megalkotásában.
2. Nem úgy készítették, ahogy az elő van írva.
Az alkotmányozás megkezdése teljesen törvényes és alkotmányos volt. Az Országgyűlés képviselői többségének joga volt alkotmányozásba kezdeni, ami vagy az alkotmány előírása szerinti, vagy egy népszuverenitás szerinti alkotmányozáshoz és alkotmányhoz vezetett volna. De ez a kezdeményezés menet közben megváltozott. Kezdődött azzal, hogy kivették (hatálytalannak minősítették) azt a 4/5-ös szabályt az alkotmányból (24.§. korábbi (5) bek.) ami a 2/3-os többség korlátlan hatalmát volt hivatva korlátozni. Ezek után az Alkotmány-előkészítő eseti bizottságot nem paritásos, hanem parlamenti mandátum arányosan állították fel, és olyan ügyrendet állapítottak meg, amelyik biztosította a 2/3 korlátlan hatalmát. Ezzel az ügyrendi hatalommal már az első ülésen éltek is.

Ezek után nem volt meglepő, hogy az ellenzék kivonult az alkotmányozás folyamatából, mikor nyilvánvalóvá vált, hogy a többség nem konszenzusos alkotmányt akar készíteni, hanem csak a saját értékrendjét akarja rákényszeríteni először a törvényhozásra, majd a társadalomra. Ennek megfelelően készült el az eseti bizottság OGY határozat tervezete első változata. A bizottság már itt elkövetett két alkotmányellenes „hibát”. A tervezetnek az volt a neve, hogy Magyarország Alkotmányának szabályozási elvei, miközben ebben a formában, hogy az alkotmányozás nem a népszuverenitás, hanem az alkotmány előírásai szerint történt, Magyarország helyett csak a Magyar Köztársaságot írhatták, használhatták volna. És elkövettek egy másik nagyon durva és nagyon alávaló, alattomos „hibát”. Az Országgyűlést korlátlan alkotmányozó hatalommal ruházták fel, de ekkor még meghagyták a népszuverenitás elvét, mintha ebben az alkotmányban a nép hatalmazta volna fel a képviselőket alkotmányozásra. Vagyis pont ugyanazt a technikát és módszert alkalmazták, amit a 49-es alkotmányt készítők. Beletették a tervezetbe a népszuverenitás elvét, de magukra nem alkalmazták. A dolog szépséghibája, hogy Rákosiék nem tekintették magukra nézve kötelezőnek a történeti alkotmányt, míg Orbánék 1990 májusától elismerik a 89-es alkotmányt alkotmánynak, tehát kötve vannak az alkotmány előírásaihoz. (Ha nem tennék, saját képviselőségük tényét és ebből fakadó jogaikat kérdőjeleznék meg). A hatályos alkotmány viszont csak korlátozott hatalmat ad a képviselőnek, és a Nemo plus juris elve alapján önmaguknak nem is adhatnak olyan jogot, amivel ők maguk nem, csak a nép rendelkezik. Az Országgyűlésnek korlátlan alkotmányozó hatalmat csak a nép adhat, egy népszuverenitáson alapuló alkotmányban. De bolond lenne a nép, ha ezután megtenné. Hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy a politikusok visszaéltek még a korlátozott hatalmukkal is, miután hatalmukat alkotmányellenesen arra használják, hogy korlátozzák a népszuverenitás elvét, a nép hatalmát, a nép alkotmányozó jogát.

Ebben a folyamatban a legérdekesebb mozzanat az volt, amikor a hatalomról lehullt az álarc, és még ezt a határozat tervezetet is elvetették, amiben legalább egy másik pártfrakció is részt vett, és megteremtették a saját pártszövetségük alkotmány tervezetének a benyújtását. Ebben megismétlik az eseti bizottság alkotmányellenes lépéseit (Magyarország, OGY korlátlan alkotmányozó hatalma) illetve visszateszik azt a jobbikos, alkotmányellenes címet, amit korábban leszavaztak (az új alkotmány neve alaptörvény legyen). Művükre a koronát azzal teszik fel, amikor a tervezetben szereplő Alapvetés, B.cikk, (3) bekezdésben a hatalom forrásának megjelölt nép hatalmát a közhatalomra szűkítik, kivéve így belőle az alkotmányozó hatalmat.
Az érvénytelenség indoklásának összegzése:

Magyarország Alaptörvénye azért érvénytelen alkotmánynak, mert nem az alkotta meg, akinek kellett volna. Nem a nép alkotta a népszuverenitás alapján, illetve akik megalkothattak volna egy alkotmányt (a Magyar Köztársaság Országgyűlésének a képviselői a Magyar Köztársaság – új – Alkotmányát 2/3-os többséggel) azok nem azt, nem úgy - nem olyan formában és nem olyan eljárásban - alkották meg az új alkotmányt, ahogy az alkotmány és az alkotmányos jogelvek azt előírják.

Az alkotmány-ellenesség indokolása:

A Magyar Köztársaság Alkotmánya 77. § (1) bek. tartalmazza, hogy „Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye.” Mivel Magyarország Alaptörvénye a fentebb bizonyítottak alapján nem lehet olyan új alkotmány, mely a Magyar Köztársaság Alkotmánya helyére lépne, ezért a hatályos alkotmány hatályban marad, azzal az előírásával együtt, hogy az Alkotmány az egyben alaptörvény is, a jogrend alapja. Ezért a Magyarország Alaptörvénye nevű törvény csak úgy lehetett volna alkotmányos előírásoknak megfelelő törvény, ha vele együtt módosítják a hatályos alkotmányt, vagy készítenek egy másik – Magyar Köztársaság Alkotmánya nevű – alkotmányt, mely nem tartalmazza, hogy az alkotmány egyben alaptörvény is. Ez történhetett volna úgy, hogy olyan alkotmányt alkotnak (a hatályost úgy módosítják) hogy akár a történeti alkotmánytól kezdve a hatályos alkotmányon át az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásáig mindent beleírnak. Ebben az esetben az Alapvetés, a Szabadság és Felelősség fejezet alkotmányos alapelvei és az Állam nevű fejezet alkothatta volna az állam alkotmányából, alkotmányos elveiből következő, a jogrendszer alapját jelentő alaptörvényét. És a sarkalatos törvények szóltak volna az alkotmányos alapelvek illetve az alaptörvény intézményeinek és azok működésének részletes szabályairól. De nem ez történt, így viszont ebben a formában az alaptörvény egyben és majd minden pontjában, részleteiben is alkotmányellenes.
Magyarország Alaptörvénye legnagyobb hibája, hogy nem felel meg a tisztességes és jóhiszemű joggyakorlás elvének. Az egész törvényen érezhető a manőverezés, a ködösítés, a kétértelműség és a bizonytalanság szándékos fenntartása. Nem egyértelmű a törvény neve, nem egyértelmű, hogy ki és milyen jogi fölhatalmazás alapján alkotta meg, nem egyértelműek a használt fogalmainak tartalmai, ezért alkalmat adnak nem csak a félreértésre, de a félre magyarázásra is. Nem egyértelmű, hogy hol húzódnak a hazának megnevezett Magyarország határai, nem egyértelmű, hogy kik a lakói. Nem egyértelmű, hogy a készítők magukról, a saját hitvallásukról, a saját értékrendszerükről beszélnek nemzeti hitvallás cím alatt az alaptörvényben, vagy a nemzet (melyik nemzet, a politika, a jogi vagy a kulturális nemzet?) hitvallásáról. Miközben elismerik a hatályos alkotmányt az alkotmányos rend (írott) alapjának, aközben magukra nézve nem tekintik kötelezőnek az alkotmány előírásait, kivonják magukat az alkotmány előírásainak hatálya alól. Erre legjobb példa, hogy a törvényt elfogadó képviselők magukat tekintik az alkotmányozó hatalomnak, de első intézkedésükkel még saját magukat is megfosztják ettől az alkotmányozó jogtól. Ugyanis ez a törvény, ha alkotmány helyett Alaptörvényként hatályba lépne, és minden úgy lenne alkotmányos és jogszerű, ahogy a készítői állítják, akkor onnan kezdve az Alaptörvény 1. cikk (2) bek. a) pontja alapján senkinek nem lenne joga többet Magyarországon Alkotmányt készíteni! (Ha csak nem ugyanolyan törvényellenes módon, ahogy a Fidesz alkotmány helyett alaptörvényt készített.)
Magyarország Alaptörvénye nevű törvény önmaga cáfolja, hogy új alkotmány volna:
A törvény maga mondja ki saját magáról, hogy nem alkotmány, mert alkotmányként a Nemzeti Hitvallás két alkotmányt is megnevez hatályos alkotmánynak! Egyrészt a történeti alkotmányt. („Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait …, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát ….. Nem ismerjük el történeti alkotmányunk …… felfüggesztését.) Másrészt a hatályos alkotmányt! („Hazánk …… állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az elsõ szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének”.) Ugyanis ha az Alaptörvény szerint 1990. május másodikától számítják hazánk (új) alkotmányos rendje kezdetét, akkor ezen a napon az 1949.évi XX. törvény 1989-ben módosított változata, azaz a jelenleg is hatályos alkotmány volt hatályban. Ezzel a mondattal a készítők ennek az alkotmánynak az érvényességét és a hatályosságát is elfogadták. Legalább ettől a naptól, függetlenül attól, hogy egy mondattal korábban maguk kérdőjelezték meg az érvényességét. És érdekes módon nem a készítés körülményei miatt, hanem a következményei miatt. („ Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.) Itt megint a törvény nem egyértelmű megfogalmazását érhetjük tetten, mert pl nyitva hagyja az előbb érintett lehetőségként ugyanezen törvény 89-es jogállami változatának érvényességét.
Ha viszont az Alaptörvény szerint két alkotmány is hatályban van, akkor az az alaptörvény, mely így nem lehet 3. alkotmány és amúgy sem helyezi hatályon kívül egyik – általa hatályosnak tekintett – alkotmányt se, (mert nincs is hozzá joga) az nem új alkotmány.
Paczolay Péter - az elnök, akinek az alkotmánybírósága megmondja, hogy mi a jog – AB elnökké újjáválasztása meghallgatásán azt nyilatkozta:

„….jogilag az alaptörvény legitimitását a zárószabály adja meg, amely utal arra, hogy milyen hatályos szabályok szerint kellett elfogadni.”
A Magyarország Alaptörvénye nevű törvény záró rendelkezései a következőket tartalmazzák:
„Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el.”
Az alaptörvény által hivatkozott hatályos alkotmány idézett pontjai a következőket tartalmazzák:
19. §
(3) E jogkörében az Országgyűlés
a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;
24.§
(3) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.
Nézzük meg, hogy a hivatkozott alaptörvény idézett mondata a hatályos alkotmány pontjaihoz kapcsolódóan mit jelentenek, és az alaptörvény legitimitását illetően mi következik belőle Paczolay Péter szerint. (Hiszen ez adná az alaptörvény legitimitását, ha azt az a pont alapján és úgy alkották volna meg, amire hivatkoznak.)

Valótlan az az állítás, amit az alaptörvény utolsó mondatába írtak a képviselők, hogy nekik „alkotmányozó hatalmuk” lenne. A képviselőknek csak korlátozott, az alkotmány előírásaihoz kötött alkotmányozó joga van.
A Magyar Köztársaság Országgyűlésének képviselői az általuk hivatkozott 1949. évi XX. törvény (a hatályos alkotmány) 19.§ (3) bek. a.) pontja alapján CSAK a Magyar Köztársaság Alkotmányát alkothatják meg!!! Semmi mást!!!!
Hatalmuk arra korlátozódik, hogy csak és kizárólagosan a Magyar Köztársaság Alkotmányát alkothatják meg. (Hogy Földvári professzort idézzem: „az van odaírva az alkotmányba”) Mert ha más volna odaírva – mondjuk az, hogy „megalkotja az alkotmányt” vagy „megalkotja az ország (Magyarország) alkotmányát” (netán alaptörvényét) - akkor mást is tehetnének a képviselők. De erre a pontra hivatkozva csak ezt tehetik. A Magyar Köztársaság Országgyűlésének képviselői csak a Magyar Köztársaság Alkotmányát alkothatják meg!!! Mert a rendszerváltók az alkotmány teljes átdolgozásával és ezzel a szakasszal nem csak a „kommunista diktatúra” képviselőinek kezeit kötötték meg (a rendszerváltók nem mertek nekik „általános” alkotmányozó jogot adni, nehogy véletlenül más alkotmányt is megszavazhassanak az országgyűlés föloszlatásáig) hanem minden utánuk jövő képviselő kezét is megkötötték. Mert a hatályos alkotmány szerint a Magyar Köztársaság Alkotmányát megszüntetni, hatályon kívül helyezni csak az általános jogelvek szerint lehet, és csak egy nép alkotta, új alkotmánnyal. Mert „általános” alkotmányozó joggal a hatályos alkotmány szerint csak a nép rendelkezik („2.§ (2) …minden hatalom a népé” / ha „minden hatalom”, akkor az alkotmányozó hatalom is a népé/ )!!!
Tehát erre a pontra hivatkozva vagy nem lehet az (új) alkotmány neve Magyarország Alaptörvénye, vagy ha az a neve, (egyébként az) akkor nem ezen idézett szakasz szerint alkották meg. Mivel ez a neve, tehát az alaptörvényt nem az alkotmány ezen hivatkozott szakasza alapján alkották meg, tehát az alaptörvény nem alkotmány. Mert alkotmányt a képviselők csak ezen szabály alapján alkothatnak. Így az alaptörvény csak egy törvény. Egy hibás, rossz felhatalmazásra hivatkozva, rosszul megalkotott, alkotmányellenes törvény. Tehát nem csak a neve nem alkotmány, hanem a készítésének hivatkozása is hibás, ezért se tekinthető alkotmánynak.
Ha a másik hivatkozott pontot nézzük, (24.§ (3) bek.) akkor még egyszerűbb ez a helyzet. Ennek a pontnak csak a második része – a 2/3-os szabály – vonatkozhat a Magyarország Alaptörvénye nevű törvény megalkotására. Mert ha az első fele vonatkozna (az Alkotmány megváltoztatása) azt a jogban törvény módosításnak hívják, és ebben az esetben formai követelményhez van kötve. Vagy a nevében tartalmazza a tárgyát, és akkor az alkotmányt megváltoztató törvény valahogy úgy kezdődik, mint minden eddigi alkotmány-módosítás: ……évi. …..számú törvény az 1949. évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya módosításáról. Vagy a törvényben kell utalni arra, hogy a megalkotott jogszabály melyik másik jogszabály mely része vagy annak egésze helyett alkották, és ezzel mely törvényt vagy annak melyik részét helyezi hatályon kívül. E két feltétel közül az alaptörvény egyiknek se felel meg. Nem szól az alkotmány megváltoztatásáról!!! Se a címében (nevében), se érvényesen a tartalmában.
A Magyarország Alaptörvénye nevű törvény alkotmánynak érvénytelen, alaptörvénynek
alkotmányellenes, ezért érvénytelen!
Miért érvénytelen az Alaptörvény alkotmánynak?
Magyarország Alaptörvénye - ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK
"Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja
és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el."
A Magyar Köztársaság Alkotmánya
(1949. évi XX. törvény) 19.§ (3) E jogkörében az Országgyűlés a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;
Az országgyűlésnek kizárólag a Magyar Köztársaság Alkotmánya megalkotásához volt joga,
csak ehhez, és csak ilyen névvel , ezért az Alaptörvény alkotmánynak ÉRVÉNYTELEN !
Mivel a 19.§ (3) a) és a 24.§ (3) hivatkozás között ÉS kapcsolat áll fenn, így a 19.§ (3) a) hivatkozás
érvénytelensége miatt a 24.§ (3) tartalmának nincs jelentősége.
Miért érvénytelen az Alaptörvény alaptörvénynek is?
A Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény)
77. § (1) Az Alkotmány a Magyar Köztársaság
alaptörvénye.
Mivel az Alaptörvény alkotmánynak érvénytelen, ezért nem léphet a hatályos Alkotmány helyébe (nem helyezheti hatályon kívül), így
a Magyar Köztársaság Alkotmánya hatályban marad !
A fenti 77.§ (1) szerint a Magyar Köztársaság Alkotmánya egyben a Magyar Köztársaság Alaptörvénye is. Két
Alaptörvény nem lehet hatályban, ezért
az Alaptörvény alaptörvénynek alkotmányellenes, tehát érvénytelen
********
Fentiekre tekintettel kimondhatjuk, hogy a Magyarország Alaptörvénye nevű törvény nem alkotmány (főleg nem a Magyar Köztársaság új alkotmánya). És mivel sem nevében, sem formájában, sem tartalmában nem felel meg a záró rendelkezések közt saját magára meghatározott alkotmányos szabályok szerinti megalkotásnak, Paczolay Péter fenti mondata alapján kimondhatjuk: Magyarország Alaptörvénye nem tekinthető legitim alkotmánynak!!! Mert a törvény a saját magával szemben támasztott legitimációs elveknek se felel meg.
Wait while more posts are being loaded